Csaknem 20 ezer tonna illegálisan lerakott hulladék összegyűjtését és ártalmatlanítását teszi lehetővé az a projekt, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal indított. A közbeszerzési eljárást a MENTO Kft nyerte, a vállalat a következő 3 évben a hatóságokkal együttműködve számoljuk majd fel az illegális hulladéklerakó halmokat.
Szinte nincs olyan település Magyarországon, amelynek határában, vagy közigazgatási területén ne lennének kisebb-nagyobb illegális hulladéklerakó halmok. Ezek számát csak becsülni lehet. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a területi hulladékgazdálkodási hatóságként eljáró kormányhivatal jelentős mennyiségű illegálisan elhelyezett hulladékot azonosított, amelyek felszámolása a napokban elkezdődött.
Szemét szinte mindenhol
A probléma nagyságát jelzi, hogy a kormányhivatalhoz, mint hulladékgazdálkodási hatósághoz az elmúlt években évente 1500-2000 bejelentés érkezik illegálisan elhagyott hulladékokról – mondta dr. Alakszai Zoltán főispán. 2023-ban a HulladékRadar applikáción keresztül és egyéb lakossági, jegyzői, rendőrségi forrásból 1622 bejelentés érkezett. Ebből tavaly 8800 köbméter, 7400 tonna illegálisan elhelyezett hulladék elszállítása történt meg több mint 434 helyszínről. Emellett a Kormány által biztosított forrásból további mintegy 2000 tonna illegális hulladéklerakó felszámolásáról gondoskodott a kormányhivatal. Ezek döntő többségükben települési vegyes hulladékok és építési, bontási hulladékok voltak.
A helyszínek és a mennyiségek változóak, az illegális hulladéklerakók csaknem fele 1-5 köbméter közötti, a többi jóval efölötti, gyakran akár több száz vagy ezer köbméteresek.
A helyszínek tekintetében előfordulnak kistelepülések is, de számos olyan kistelepülés van, ahol ez nem jelent problémát, ahonnan még egyetlen bejelentés sem érkezett. A nagyobb települések környezetében vagy akár a települések belterületein már más a helyzet. Legtöbbször a korábban virágzó, művelt, de mára felhagyott kiskertek, víkendtelkek helyén jönnek létre illegális hulladéklerakók, és azokon a településrészeken is, ahol a közszolgáltatást valamilyen oknál fogva nem veszik igénybe. Sajnos fogalmazhatunk úgy is, hogy az illegálisan elhelyezett hulladék nem válogat, előfordul szinte mindenhol.
Illegális hulladéklerakó: Nem a szegénység a fő ok
Az életszínvonal, a szociális helyzet kihatással van a hulladékok kezelésére, az illegális elhelyezésre, azonban sajnos a tehetős vagy vállalkozói társadalmi rétegnél is gyakorta fordul elő illegális hulladék elhelyezés. A fő probléma a gondolkodásban, a társadalmi felelősség vállalásban, a tudatosságban, igényességben, vagy inkább ezek hiányában van. Ezt pedig nem egyszerű megváltoztatni.
Csak végső esetben fizet az állam
– Ez egy súlyos probléma, ezért is döntött úgy a Magyar Kormány, hogy megtisztítjuk az illegális hulladéktól az országot, s ez a szándék a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben – súlyának megfelelően – az első helyen szerepel. Az Akciótervet megalapozó felmérések szerint az országban évi mintegy 328 000 köbméter illegálisan elhelyezett hulladék képződik, ami 6 méter magasan borítaná be a Kossuth teret. Ennek a felszámolása sziszifuszi munka, de a kollégáimmal együtt hisszük, hogy eredményesek vagyunk, leszünk benne – mondta dr. Alakszai Zoltán.
– A Kormány a hatékonyság növelése érdekében létrehozta a hulladékgazdálkodási hatóságokat, a kormányhivatalokhoz rendelve a hatásköröket, így, az erre a célra fordítható forrás felhasználása is itt történik, biztosítva a hatékonyságot, szakszerűséget, a teljes vármegyére való rálátást. Csak egy példa: a kormányhivatal évente 1500-2000 helyszíni szemlét, ellenőrzést folytat le az illegálisan elhagyott hulladékok felderítése, azonosítása, a szükséges hatósági intézkedések meghozatala céljából szerte a vármegyében. A keretszerződés szerinti összeg felhasználására viszont csak azokban az esetekben kerülhet sor, amikor a hatósági intézkedések nem vezetnek eredményre.
A feladat nagy, de nem lehet egyedül a kormányhivatalé. Az önkormányzatoknak, az ingatlan tulajdonosoknak közreműködőnek kell lenniük. A Klíma- és Akciótervben foglaltak biztosítására 2024-ben ismét nyilvános pályázatot írtunk ki a települési önkormányzatok, egyházi jogi személyek, civil és gazdálkodó szervezetek részére az adott területen fellelhető, jogellenesen elhelyezett hulladékok felszámolására. Ez a pályázat lehetőséget nyújtott olyan ingatlanvédelmi rendszerek kiépítésére is, amelyek alkalmasak az ismételt illegális hulladékelhelyezés megelőzésére. A pályázati forrásból számos vármegyei önkormányzat nyert el támogatást, és nyílt ezzel lehetősége a települések illegális hulladéktól való megtisztítására – emelte ki a főispán.
Mobil appal a szemetelés ellen
A felderítés elősegítésére már működik a HulladékRadar applikáció, amit bárki letölthet a telefonjára és ezen keresztül teheti meg bejelentését az általa észlelt illegális hulladék elhagyásról. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által üzemeltetett rendszer adatai a területi hulladékgazdálkodási hatóságok mellett eljutnak például az állami erdészetekhez, a nemzeti parkokhoz, a vízügyi igazgatóságokhoz is.
A vármegyében az illegálisan lerakott hulladék mennyisége tízezer tonnákban mérhető, ennek nagy része most eltűnhet. A következő három évben a munkára fordítható 450 millió forintos keret mintegy 20 ezer tonna hulladék begyűjtését és ártalmatlanítását teszi lehetővé. A hatóságok és a közbeszerzést elnyert MENTO Kft. szoros együttműködésben dolgoznak, hogy a következő 3 évben a lehető legtöbb illegális lerakót sikerüljön felszámolni, ami nagy körültekintést igénylő, összetett feladat. A hulladék ugyanis sok kisebb, 50-150 tonnás, gyakran ennél is jóval kisebb halmokban hever a természetben, gyakran gépekkel nehezen megközelíthető helyeken.
Az illegális hulladék kezelése nagy szakértelmet igényel
„Az illegális lerakókban általában nagyon vegyes összetételű hulladék van, ami akár évekig is szennyezheti a környezetet, mire elszállítják. A különböző környezeti hatások miatt, mint a napfény, vagy a csapadék, kioldódhatnak addig kötött vegyi anyagok, amik folyamatosan szennyezik a talajt, és a talajvizet is – mondta Hercsik Dávid, a MENTO Környezetkultúra Kft. cégvezetője.
„Ráadásul az ilyen lerakók tartalmát sajnos újrahasznosítani sem lehet. Az ártalmatlanításuk egy megfelelően kiépített, szigetelt hulladéklerakóban történik, ami megakadályozza, hogy tovább szennyezzék a környezetet. A MENTO Környezetkultúra Kft. egyik fő profilja a hulladékgazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó létesítmények építése, üzemeltetése. Vállalatcsoportunk egyik alapköve a környezetvédelem, a fenntarthatóságra törekvés; és ezért nehéz igazán örülni, amikor ilyen projektekben veszünk részt. Értünk hozzá, persze; százszámra számoltunk fel olykor egészen nagy hulladéklerakókat az elmúlt évtizedekben; és örvendetes, hogy 20 ezer tonnát gyűjtünk be, és ártalmatlanítunk a következő években, de az igazi az lenne, ha az úgynevezett „elhagyott hulladék” jelenségével már 2024-et írva nem kellene szembesülnie senkinek. Gondoljunk csak bele, ezek a hulladékhalmok nem maguktól keletkeznek, hanem valakik kiviszik az erdőbe, a vízpartra vagy a falu széli legelőre a szemetet. Az, hogy ennek felszámolására a Kormányhivatal forrást biztosít, egy kiemelkedően hasznos cél környezetvédelmi szempontból. Ebből a 450 millió forintból azonban épülhetne út, közmű, megújulhatna egy óvoda vagy iskola is akár, tehát jobb helye is lehetne, ha az emberek gondolkodása környezettudatos irányba változna. Nagyon bízom benne, hogy egyszer ez a hozzáállás a környezetünkhöz majd megváltozik, és senkinek nem jut majd eszébe kivinni a szemetet a fák közé, de úgy tűnik ezért nagyon sokat kell még dolgozni – amihez szemléletformáló, oktató programjainkkal mi is igyekszünk folyamatosan hozzájárulni” – fogalmazott a cégvezető.
Szorul a hurok – egyre több a hatósági szereplő
Dr. Alakszai Zoltán főispán szerint az illegális hulladékelhelyezés elleni küzdelem napjaink egyik legnagyobb kihívását jelenti.
„A mennyiségen és a helyszínek nagy számán túl a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az esetek többségében nem állapítható meg a hulladékot elhagyó kiléte, nagyon ritka a tettenérés.
Jó hír viszont, hogy szabályozás változásával az elhagyott hulladék elleni fellépésben egyre több szereplő van, egyre többen – rendőrök, polgárőrök, erdészek, természetvédelmi őrök, jegyzők, közterület-felügyelők, mezőőrök stb. – járhatnak el közreműködő hatóságként. Ennek hatására minden bizonnyal emelkedni fog a tettenérések, az illegális hulladékelhelyezők azonosításának száma, ezáltal a kivetett szankciók száma, így visszatartó ereje is. Ezt a munkát szisztematikusan, hatékonyan végezni kell a továbbiakban is, és mi ezt meg is tesszük.”
Cikkünk kiemelt képének forrása: boon.hu; Czímer Tamás
